Forrai Iskola

BOLDOGOK A KEZDŐ ISKOLALELKÉSZEK

DSC_9396_10242

Pásztor Zsófia
Iskolalelkész

A keresztény ember legnagyobb boldogsága az, ha a helyén tudhatja magát. Ha legalább percekre, órákra azt érezheti, hogy a teremtettség rendje helyreállt; a munka, a felelősség és a szeretetközösség szépen eltervezett alapállapota megélhető, tapasztalható a környezetében. Boldog vagyok, a helyemen érzem magam. A Forrai Magániskolát szeptemberben vette fenntartása alá a Magyarországi Metodista Egyház, a neve kicsit hosszabb lett, Forrai Művészeti Középiskola és Gimnázium a Magyarországi Metodista Egyház Fenntartásában. Reméljük, a kényelmetlenül hosszú név nem az egyetlen változás, ami az iskolában történik a következő években. A fenntartóság felelőssége alatt nem csak az anyagi- és jogbiztonságot értjük, hanem szeretnénk lelki alapot, biztonságot is adni az iskolában folyó oktató és nevelő munkához.

A Forrai különleges iskola. A három érettségi előtt álló osztály és a nagyjából 500 szakképzős diák – különböző szakok nappalis és estis tanulói – igen összetett pedagógiai feladatot jelentenek a tanárok számára. A 12. és 13. osztály fő profilja az angol nyelv, a most indított 9. osztály pedig képző- és iparművészeti tárgyakat tanul emelt óraszámban. Az érettségi utáni képzések nagy része szintén művészeti jellegű, de számítástechnikai és irodai szakirányú oktatás is folyik.

DSC_1810

Csernák István
A Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense

A Forrai különleges iskola. A barátságos légkörhöz hozzájárul, hogy a tanárok igazi pedagógusok, a szó legnemesebb értelmében. A tanításon, tananyag elsajátíttatásán túl hihetetlen lelkesedéssel és energiával dolgoznak azért, hogy a Forrais diákok emberré váljanak. Az egymásra figyelés, a társak iránti érzékenység, az önálló gondolkodás és a felelős véleményalkotás készsége, a kreatív önkifejezés legkülönfélébb módjai, az alkotás jóleső öröme mind-mind megtanulható, megélhető sajátos lecke. A tanárok mindezeket persze nem csak az órákon oktatják, hanem például a szünetekben véget érni nem akaró beszélgetésekben is. A tanításon túl kisebb nagyobb projektek keretei között egyszerre folyik a művészeti képzés és az emberré alakulás, a közös munka és a kapcsolatok gazdagabbá teszik a diákokat és a pedagógusokat is. A tanárok mellett az iskola egész munkatársi közössége hivatásként végzi a munkáját, a cél egyértelmű és szent, minden eszközzel segíteni, támogatni a szeretetközpontú nevelést. Talán meg sem fogalmazzák maguknak a recepciós pultnál ülő vagy a büfében kiszolgáló, a gazdasági és adminisztrációs feladatokat végző munkatársak, hogy egyszerre nevelő szerepet is játszanak; szívből szeretik, aggódva, gondoskodva figyelik a diákokat, mintha mindannyian a saját gyermekeik lennének.

DSC_1823A napokban tudatosult bennem, hogy milyen kiváltságos is a helyzetem, lelkészként világi munkahelyen dolgozom. Beleláthatok egy iskola életébe, láthatom a mindennapi örömöket, a kihívásokat, néha a kisebb feszültségeket is. Részt vehetek egy sok ember életét, sok fiatal jövőjét is meghatározó intézmény működtetésében. Még magam sem tudom hogyan, de néha már el merem hinni, hogy hatással lehetek rájuk. Tinédzserekkel, fiatalokkal, felnőttekkel találkozom nap mint nap, akik talán nem is sejtik, hogy az élő Isten képe még nem kopott le teljesen, még felismerhető rajtuk. Az iskolalelkészi munkaköröm legnagyobb feladatának azt látom, hogy imádságban hordozzam, (vissza) vigyem őket a Teremtő Isten elé, aki minden látszat ellenére sem feledkezett meg az emberről. Olyan gyerekekért imádkozom, akiknek már a nagyszülei sem mondják a Miatyánkot. Olyan gyerekeknek tanítok Bibliaismeretet, akik már kitörtek ugyan a felvilágosodás hitetlenségéből, de csöppet sem vonzódnak az egy könyv hitéhez. Olyan gyerekekkel beszélgetek, akiknek a menny magassága a műholdas csatornákat jelenti és a sötét mélység a transzatlanti optikai kábeleket. Külmisszió ez, idegen nyelvet, más kultúrát tanulok, csiszolódom, változom én is. Naponta újabb kihívásokkal találkozom, a beszélgetések frissen tartanak, mérhetetlen örömmel tölt el, hogy szeretnivaló emberek között élek. Boldog vagyok, Isten a helyemre állított, és hiszem, hogy terve van a metodistákkal a Forraiban.

Pásztor Zsófia
Iskolalelkész